Izrael ENSZ iskolákra lőtt és számos ártatlan gyermeket ölt meg a Hamasszal vívott 2014-es konfliktus során – ezekhez hasonló háborús bűnök elkövetését bizonyító adatokat tartalmaz az a dokumentum, amit a Palesztin Hatóság 2015. június végén nyújtott be a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC). ,,Palesztina az igazságot óhajtja keresni és nem a bosszút" – nyilatkozta Rijád al-Maliki, palesztin külügyminiszter.

- Fuferenda Tünde - 

Bár a dokumentumok nem nyilvánosak, annyi kiderült, hogy a dosszié az Izrael által 2014 nyarán elkövetett háborús bűnökről tartalmaz információt. Ezek között szó van olyan incidensekről, mint a gázai ENSZ iskolák ellen mért halálos csapások, amelyet Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is elítélt. Ezekben a támadásokban 44 palesztin vesztette életét es 227-en megsebesültek. A célpontok között volt olyan lányiskola, melyet előzetes figyelmeztetés nélkül támadtak meg. Az esetek kivizsgálására az ENSZ egy vizsgálóbizottságot állított fel, amely azonban azt is megállapította, hogy a Hamasz az üres iskolákat fegyverraktárnak használta.

Drámaian nőtt a gyermekhalálozások száma

Az ENSZ június 8-án publikálta a gyermekjogokat súlyosan sértő államok és fegyveres csoportok „szégyenlistáját”. Izrael annak ellenére nem szerepel a jelentésben, hogy az általa a Gázai övezet ellen indított hadművelet során több mint 500 gyermek vesztette életét. A Human Right Watch nemzetközi jogvédő szervezet erre hivatkozva gyakorol nyomást Ban Ki Mun ENSZ főtitkárra, hogy Izrael kerüljön fel a listára– írta az AlJazeera. A szégyenlista 51 csoportot tartalmaz, akik között megtalálható a Boko Haram, az Iszlám állam (IS), illetve különböző közel-keleti és afrikai fegyveres csoportok.

Ban Ki Mun figyelmeztetett, hogy 2014-hez képest „drámaian növekedett” a gyermekek halálozási aránya Izraelben és a Palesztin területeken.

A fiatalkorúak az izraeli börtönökben is testi fenyítésnek vannak kitéve, akiket az izraeli hatóságok tárgyalás nélkül akár hat hónapra is börtönbe zárhatnak. Összességében több mint 7000palesztin tartózkodik 17 izraeli börtönben, vagy úgynevezett kihallgató központokban, a legtöbbjük ellen nincs hivatalos vád, és hivatalos eljárás sem folyik ellenük.

„Palesztina" eltűnik

A dokumentumban vázolt háborús jogsértéseknél szó esik a jelenleg is zajló izraeli telepes programról. Izrael az 1967-es arab szomszédaival folytatott hat napos háború után kezdett aktív építkezésbe az általa megszállt területeken.

A telepek fenntartása igen költséges, hiszen garantálni kell azok fegyveres védelmét, valamint az infrastruktúra kiépítése is problémás az elszórtan elhelyezkedő telepek között. Az 1970-es években létrejövő szélsőséges cionista csoportok egyre hangosabban kiáltották a ,,bibliai területek" fontosságát, és azt vallották, hogy minden áron meg kell tartani az elfoglalt területeket. A Likud párt 1977-es győzelme után Ariel Sharon kijelentette, hogy 2000-re a telepesek száma kétmillió körül lesz.

Mára Ciszjordánia több mint 40 %-át tartják ellenőrzés alatt a telepesek a hozzátartozó infrastruktúrával együtt, amelyek nagy részben illegális települések. Ma minden 8,1 izraeli állampolgárból 1,6 palesztin nemzetiségű, míg Ciszjordániában a 2,3 milliónyi népességből 500 ezer fő zsidó. Ebben az 500 ezer főnyi zsidóságban benne van az a 192 ezer fő is, akik a Ciszjordániában található telepeken élnek.

Izraelnek nincs kötelezettsége

A fent megnevezett háborús bűnökről szóló dokumentumokat egy 45 fős bizottság készítette elő, amelyet Mahmúd Abbász, palesztin elnök jelölt ki a feladatra. Palesztina célja, hogy bebizonyítsák az elkövetett jogsértéseket, és megvédjék a palesztinokat – mondta Musztafa Barghouthi, az egyik bizottsági tag.

Izraelnek ez esetben el kell döntenie, hogy együttműködik-e Palesztinával és a nemzetközi bírósággal vagy teljesen elzárkózik a tárgyalástól. A zsidó ország nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, így a joghatóságát sem ismeri el. Palesztina is csak az idei évben csatlakozott a szervezethez.

Elhúzódó döntés

Izrael tagadja a háborús bűnök elkövetését, és a Gázai-övezetet uraló Hamaszt okolja, amiért az a tavalyi konfliktus során szándékosan a népes izraeli központokat célozta. Az izraeli külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a palesztin fél ,,manipulálni és politikai tartalommal akarja megtölteni a Nemzetközi Büntetőbíróság jogi mechanizmusait". Az USA is ,,kontraproduktívnak” nevezte a kezdeményezést.

Az ügyben nem mostanában lesz ítélet, ugyanis elképzelhető, hogy a jogi folyamat akár öt vagy tíz évig is elhúzódhat. A palesztin fél pedig kész további bizonyítékokat gyűjteni és azt átnyújtani a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.

A 2014 nyarán a Hamasz és Izrael között lezajlott 50 napos konfliktus során több mint 2100 palesztin vesztette életét, többségük civil. Izraeli oldalon 67 katona és 6 civil halt meg. A háború közvetlen előzménye volt, hogy arab szélsőségesek elraboltak és megöltek három izraeli tinédzsert, amelyre válaszul zsidók egy csoportja meggyilkolt egy palesztin fiatalt. A Hamasz ekkor kezdett rakétatámadásba Izrael ellen, amelyre zsidó állam pedig légi- és szárazföldi hadműveletekkel válaszolt.